Marija Zaharova külügyi szóvivő közölte, hogy ha Taurus rakétákkal hajtanak végre támadásokat az orosz közlekedésinfrastruktúra ellen, Németországot az ukrajnai konfliktus résztvevőjének fogják tekinteni.
A parlamenti képviseletét csaknem megduplázó szélsőjobboldali német AfD a követeléseivel, de már magával a megerősödött jelenlétével is komoly kihívást állít a többi párttal szemben.
A konzervatív-szociáldemokrata koalíció azt üzeni, hogy Németország visszatér a világ színpadára.
Knut Abraham CDU-s politikussal beszélgettünk a magyar–német és a magyar–orosz kapcsolatokról, az EU jövőjéről, a német fegyveripar magyarországi beruházásairól és személyeskedő kormányzati kampányokról.
„A meglévő védelmi eszközöket – a jogsértési eljárásoktól kezdve az uniós források visszatartásán át a tagsági jogok, például az Európai Tanácsban való szavazati jog felfüggesztéséig – a korábbinál sokkal következetesebben kell alkalmazni” – áll a tervezetben.
A BDI iparszövetség elnöke szerint “európai összehasonlításban a német ipar vesztésre áll”.
A februári választásokon győzedelmeskedő CDU és koalíciós partnere között azonban sok kérdésben még nincs egyetértés.
A Bundesrat is megszavazta az alkotmánymódosítást, amely megengedi, hogy a védelmi kiadásokat akár hitelből is finanszírozzák. Friedrich Merz kormánya felhatalmazást kapott a nagyszabású fegyverkezési program megvalósítására.
A volt orosz elnök szerint nem igaz, hogy Oroszország nemcsak Ukrajna, hanem egész Európa ellen visel háborút.
Minden eddiginél nagyobb hitelfelvétel lehetőségéről, s vele az alkotmány módosításáról szavazott kedden a német parlament alsóháza, a Bundestag.
Az Európai Unió nagyszabású fegyverkezési tervekkel állt elő, részben közös hitelfelvétellel, aminek óriási lökést adott, hogy Németország önállóan is hatalmas összegeket fordítana a hadiiparára. A mélyebben integrált EU támogatói szerint a fegyverkezési célú közös adósság kibocsátása meghozná az integrációban az áttörést. Ez is tétje a csütörtökön kezdődő EU-csúcsnak.
Friedrich Merznek sikerült egyezségre jutnia a Zöldekkel, megnyithatja az utat akár 1000 milliárd eurós új védelmi és infrastrukturális beruházások előtt.
A következő német kancellár kivenné az adófék szabályai alól a hadiipari költéseket, és 500 milliárd eurót adna infrastruktúra-fejlesztésre, de ezt csak a Zöldekkel együtt tudja átverni a leköszönő parlamenten. A környezetvédő párt elutasította a terveit, de nyitva hagyták az ajtót a további egyeztetések előtt.
Friedrich Merz kancellárjelölt megerősítette, hogy április 20-áig szeretné megalakítani a kormánykoalíciót.
A kancellárvárományos kedd este bejelentett tervei szakítanának az évtizedes német fiskális politikával, és a hadsereg és az infrastruktúra fejlesztésén keresztül az évek óta vergődő német gazdaság egészének is vérfrissítést jelentenének. A programot még át kell verni a parlamenten, de az iparban már meg is indult a készülődés a lehetséges új világra. Merz csomagja, ha elfogadják, minden bizonnyal a német határokon túlgyűrűző hullámokat vet, és erős támogatást ad az USA nélkül a saját lábára állni akaró Európának is.
A volt német külügyminiszter és alkancellár úgy véli, hogy a következő kancellár, a CDU-s Friedrich Merz előtt akkora feladat tornyosul, mint egykor Adenauer előtt, akinek a háború után meg kellett találnia az ország helyét a nyugati rendszerben.
Frierdrich Merzék nem akarnak akadályokba ütközni, ezért a leköszönő parlamenten igyekeznek keresztülvinni a javaslatukat.
Nyolc évtizede követett amerikai külpolitikával számol le Donald Trump, aki visszahozhatja a nagyhatalmak befolyási övezeteit, amelyek között Európa présben találhatja magát.
Trump és Zelenszkij találkozóját, a Tate fivérek szabadulását és a vámfenyegetéseket elemzi a világsajtó. Válogatásunk a lapok írásaiból.
Donald Trumpnak gratulálnak többfelől, hogy összehozta a francia–német együttműködést, az Economist viszont a sikeres európai fegyverkezés gyenge esélyeit latolgatja. Akárhogy is, most Friedrich Merz leendő német kancelláron a világ szeme, vajon tud-e élni a lehetőséggel. Nemzetközi lapszemle.
